A NÖVEKEDÉSI HORMON KEZELÉS, AVAGY SZÜKSÉGES-E A NÖVEKEDÉS BEFEJEZÉSE UTÁN FOLYTATNI A NÖVEKEDÉSI HORMON PÓTLÁSÁT?
TÁJÉKOZTATÓ BETEGEKNEK ÉS HOZZÁTARTOZÓKNAK
Mit tudunk a növekedési hormonról?
A növekedési hormon, más néven somatotropin (angolul growth hormon, röviden GH) az agyalapi mirigyben (hipofízisben) képződik. A vérben keringve a szervezet valamennyi sejtjéhez eljut.
A nevéből is következően legfőképpen arról ismert, hogy
gyermekkorban elősegíti a növekedést.
A növekedési hormonnak azonban felnőttkorban számos egyéb hatása is van, amelyek révén segít fenntartani a szervezet mindennapos működését és hozzájárul az általános jó közérzet fenntartásához.
- elősegíti a szövetek gyógyulását
- növeli az izomtömeget
- csökkenti a zsírraktárakat
- fokozza a csont szilárdságát
- fenntartja az egészséges szívműködést
- javítja a lelkiállapotot
A vérben keringő növekedési hormon mennyiségének tartós megváltozása- akár túl sok (acromegalia betegség), akár túl kevés- mélyreható változásokat idéz elő az egész szervezet működésében.
Hol helyezkedik el és hogyan működik az agyalapi mirigy?
Az agyalapi mirigy a fejben, az agy alatt helyezkedik el, amelyben többféle hormon képződik. Ezek közül egyes hormonok más hormonok képződését szabályozzák. Éppen ezért, ha probléma van ezzel a piciny miriggyel, annak drámai hatásai lehetnek a szervezet legkülönbözőbb helyein, az alapvető életfunkciók vonatkozásában is.
Milyen hormonok képződnek az agyalapi mirigyben?
Az agyalapi mirigyben a növekedési hormonon kívül számos más hormon is képződik: ezek a pajzsmirigy-, mellékvese-, petefészek- és hereműködést, tejtermelést és a vízvisszatartást serkentő hormonok.
ACTH = adrenokortikotrop hormon
ADH = antidiuretikus hormon
FSH = follikulus stimuláló hormon
LH = luteotrop hormon
PRL = prolaktin
TSH = tireotrop hormon
Előfordulhat-e, hogy egyszerre többféle hormon termelődése kóros?
Igen, előfordulhat. A növekedési hormon hiánya önálló kórképként, azaz izoláltan is előfordulhat, de ennél gyakoribb, hogy több agyalapi mirigy hormon szintje alacsony, vagy hiányzik. Ezért a kezelési terv felállítása előtt fontos a hormonszintek meghatározása.
Fontos tudni, hogy ezek kezelhető állapotok, a betegek hormonpótlás révén egészséges életet élhetnek!
Mi okozza a növekedési hormon hiányt?
Növekedési hormon hiány akkor jön létre, ha az agyalapi mirigy nem képes annyi növekedési hormont termelni, amennyi a normális növekedéshez és/vagy a növekedési hormon egyéb funkcióihoz szükséges.
- a betegek ilyen állapotban születnek
- növekedési hormon hiány későbbi életkorban jelentkezik
- az agyalapi mirigyet jóindulatú daganat vagy ciszta elnyomja vagy roncsolja.
- gyógykezelés során károsodik az agyalapi mirigy
(daganat műtéti eltávolításakor, vagy a daganat továbbterjedését meggátló sugárkezelés kapcsán)
- fejsérülést követően
Ha az ok ismeretlen, idiopátiás növekedési hormon hiányról beszélünk.
Mi a növekedési hormon hiány következménye gyermekkorban?
Közismert, hogy gyermekkorban a növekedési hormon hiány
következménye a lassú növekedés és a jelentős fokú alacsonynövés
Mik a növekedési hormon hiány következményei felnőttkorban?
Felnőttkorban a legfeltűnőbb elváltozás a testösszetétel módosulása.
Izomzat:
- izomtömeg csökken
- izomnövekedés lassul
A felnőttek izmai tehát gyengébbek.
Zsírszövet:
Növekedési hormon hiányában az ételekben található
zsírmolekulákat a betegek kevésbé képesek lebontani ezáltal
nőnek a zsírraktárak, növekszik a keringő zsírmennyiség,
elsősorban a hasi régióban. (centrális elhízás).
Bőr:
A bőr anyagcseréje lassul- a bőr vékonnyá, szárazzá válik.
Szív és vérkeringés:
Fizikai munka esetén fáradékonyabbak, mint egészséges társaik.
A szív nem elég erőteljesen pumpálja a vért az izmokba.
Tüdő:
Egyes esetekben nehézlégzés jelentkezik- a szív kevésbé hatékonyan továbbítja a vért a tüdőbe.
Csontok:
Bár a csontok kemények és merevek, mégis élő szövetek. Terhelés hatására folyamatosan változnak, akár a bőr, vagy az izom. A növekedési hormon hiánya a csont megfelelő minőségének fenntartását hátrányosan befolyásolja.
- a csontsűrűség csökken
- a csontok gyengébbekké válnak
- könnyebben törnek
A növekedési hormon hiányos felnőttek csonttörési kockázata tehát megnő. Ez a hatás kifejezettebb azokban a betegekben, akiknek a növekedési hormon hiánya gyermekkorban kezdődött.
Hogyan kezeljük a növekedési hormon hiányos betegeket?
Évtizedekkel ezelőtt agyalapi mirigy kivonatot kaptak a betegek. Ma már ismert az emberi szervezet által képzett növekedési hormon pontos szerkezete, így azt gyárilag állítják elő. Ezáltal a növekedési hormon hiányos betegek kezelése biztonságossá vált.
A hormon injekciót bőr alá kell beadni lefekvés előtt.
A kezdő adag mindig alacsony. A szükséges adagot a növekedési hormon hatást jelző inzulinszerű növekedési faktor (IGF-I) vérszintje, valamint a beteg közérzete alapján állítjuk be.
Milyen mellékhatások léphetnek fel?
Egyes betegeknél mellékhatások alakulhatnak ki, melyek általában napok, vagy hetek múltán spontán megszűnnek.
Ilyenek lehetnek:
- kisízületi duzzanat
- fokozott verítékezés
- izomfájdalmak
- fejfájás
Rendszeres fejfájás, homályos látás, hányinger jelentkezése esetén a betegnek soron kívül fel kell keresnie kezelőorvosát!
Milyen esetekben nem adható növekedési hormon
- rosszindulatú daganatos betegségekben
- cukorbetegség következtében kialakult szemészeti szövődmény fennállásakor
(proliferatív diabéteszes retinopátia)
- nem megfelelően beállított cukorbetegség esetén
Biztonságos-e a növekedési hormon kezelés?
Miután a növekedési hormon szintetikus úton előállított termék, így a hormonpótló kezelés biztonságos.
Ha a felnőtt beteg az injekció beadását megtanulta, és a szükséges adagot is beállították, orvosi ellenőrzés évente 1-2-szer elegendő.
Javasolhatja-e, felírhatja-e a növekedési hormont a háziorvos?
Nem. A növekedési hormont kijelölt centrumok kijelölt orvosa, hormonbetegségekkel foglalkozó endokrinológus szakorvos írhatja fel, aki a beteg gondozását is irányítja.
Szükséges-e adni a növekedési hormont a növekedés befejezése után?
A növekedési hormonra a szervezetnek nemcsak gyermekkorban, hanem felnőttkorban is szüksége van a testösszetétel, a szív- érrendszer, a csontváz stabilitása és a lelki egyensúly fenntartásában.
A csonttömeg növekedése ugyanis a végmagasság elérése után is folytatódik. Amennyiben a növekedési hormon hiányos betegnél megszakítjuk a kezelést, ez azt eredményezheti, hogy a beteg nem éri el felnőttkorban a - normális - maximális csonttömeget.
Felnőttkorban a növekedési hormon hiány tehát kapcsolatba hozható a szív-érrendszeri halálozás fokozódásával, az izomerő csökkenésével, az elhízással, a csontsűrűség csökkenésével, a csonttörés kockázatának fokozódásával.
Felnőttkorban a növekedési hormon kezelés hatékonyan semlegesíti a növekedési hormon hiány kedvezőtlen hatásait: jelentősen javítja a betegek közérzetét, munkabírását és életminőségét. Növekedési hormonra a szervezetnek nemcsak gyermekkorban, hanem felnőttkorban is szüksége van.
Nem minden növekedési hormonnal kezelt fiatal szorul felnőttként is növekedési hormon kezelésre. Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján indokolt a növekedési hormon kezelés folytatása felnőttkorban a normális anyagcsere állapot fenntartásához, akkor a gyermekkori kezeléshez viszonyítva alacsonyabb adag is elégséges.
Következésképpen:
a növekedés befejeződésekor minden esetben el kell végezni a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat annak kimutatására, hogy a növekedési hormon hiány továbbra is fennáll-e, azaz szükséges-e a növekedési hormon kezelés folytatása felnőttkorban is.
Növekedési hormon centrumok
|